2024. december 3. Kedd     Ferenc, Olívia, Xavér napja van,  holnap Borbála, Barbara, Boróka napja lesz.

Infovonal:   (06) 80 552-070

b_400_300_16777215_01_images_kepek_mediterranean-food.jpg

A rosszindulatú daganatos megbetegedések hazai halálozási aránya nagyon kedvezőtlen, a második haláloki tényező, kb. 25%-os gyakorisággal. A nemzetközi halálozási és daganat-előforulási statisztikákban a férfiak az első, a nők a második helyet foglalják el. A klimax kellemetlenségei, mint a változókori hőhullámok, is jelentősen csökkenthetők. A menopauza alkalom a szembenézre - a  újfajta megoldásokra késztet.

A táplálkozás szerepe a daganatos beteg élete során

A daganatos betegségek különlegesen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek hazánkban. A rokkantsági statisztikák szerint az utóbbi évben a daganatok aránya kb. 100%-kal emelkedett. A hazai Nemzeti Rákregiszter segítségével pontos adatokhoz juthatunk a daganatos betegségekről. Örvendetes esemény, hogy 2000-ben, 25 éve először csökkent a daganatos betegség miatti daganatos halálozási gyakoriság.

Milyen okokra vezethető vissza, hogy hazánkban ilyen lesújtóak a daganatos megbetegedésekre vonatkozó adatok?
A daganat-kialakulás egy multikauzális, sejtszintű és klinikai szinten egyaránt többlépcsős folyamat. Több évtized is eltelik, míg az egészséges sejtből daganatos sejt keletkezik. E hosszú időszak alatt vírusos, sugárzási, kémiai ártalmak hatnak a sejtre, s így érthetővé válik, milyen nagy jelentősége van az egészségtelen táplálkozásnak, dohányzásnak, alkoholfogyasztásnak a daganatok kialakulásában. Fellelhető hazánkban az egészségmegőrző szemlélet hiánya, az egyéni felelősség hiánya saját egészségünkért, pszichés ártalmak (szorongás, depresszió). Nem elhanyagolható szerepű a környezetszennyezés sem.

Tudományos bizonyítékok támasztják alá a táplálkozás és a rák kialakulásának szoros kapcsolatát.

Erre néhány példa:
1940-ben leírták, hogy elhízott embereken gyakoribb az emlő-, méh-, vastagbél- és prosztatarák előfordulása. A táplálék magas fehérjetartalma az epehólyagrák kockázatát növeli. Adventisták között ritkább a vastagbélrák. Az emlő-adenokarcinóma és a zsírfogyasztás kapcsolatát az a megfigyelés erősítette meg, mely az USA-ban bevándorolt japán nőknél már a második generációban megemelkedettnek találta az emlőrák gyakoriságát. Gyakoribbá vált a vastagbél- és prosztatakarcinóma a férfiaknál is hazai társaikhoz viszonyítva.
A telített és telítetlen zsírsavak jelentőségére az eszkimó nők alacsony emlőrák-gyakorisága hívta fel a figyelmet, mivel táplálékuk 62%-a zsír eredetű, de csak tengeri halak zsírja, melyben igen nagy arányban van jelen az omega-3 zsírsav frakció, s ez protektív az emlőrákkal szemben.
A telített zsírsavak fogyasztása növeli a másodlagos epesavak (kólsav, dezoxikólsav) mennyiségét a székletben, s ennek szerepe lehet a vastagbéldaganatok kialakulásában.
A mormonoknál a vastagbéldaganat 40%-kal, a végbéldaganat 70%-kal alacsonyabb számban észlelhető. Nem esznek sertéshúst, nem fogyasztanak alkoholt és a dohányzás sem ajánlott közöttük.
Magyarországon a sertéshús fogyasztása magas arányú, s az elkészítési módok sem kedveznek a daganatmegelőzésnek.
Horbit angol orvos megfigyelte a növényi rostok védő hatását afrikai népcsoportokon. 1978-ban igazolódott a növényi rostokban lévő lignin védő szerepe. A rostok magas indol-, A-, E-, D-, C-vitamin-tartalma védő hatást fokozó.
A rostok passage időt rövidítő szerepe is fontos védő tényező.
A fehérjedús táplálkozás hatására a passage idő nő, változik a széklet összetétele, baktériumflórája. Az endogén epesavak szintje nő, s ez segíti a daganatképződést. A poliaminok daganatképzésben való szerepét is igazolták.
Erősen sózott ételek, az ivóvíz nitráttartalma növelik a nyelőcső- és a gyomorrák kockázatát.
Japánban a gyomorrák előfordulása igen nagy arányú, ezt a táplálkozási szokásaikkal magyarázzák, a szárított, sózott halak és a fűszerek fogyasztása nagy arányú.
A tartósítószerek közül a nitritből a szervezetben keletkező nitrózaminok emelhetőek ki, mint karcinogén tényezők.
Nem elhanyagolható azonban az ivóvíz s a növényvédő szerek magas nitrát tartalma, melyek a gyomorrák és a nyelőcsőrák kockázatát növelik.
Az alkohol szerepe igazolódott a szájüreg-, a nyelőcső-, a máj- és az emlőrák kialakulásában.
Májkárosító kemoterápia mellett tilos alkoholt fogyasztani.
A közös etiológiára utal a „mező effektus” fej- nyaki és emésztőszervi daganatok esetén, mely azt jelenti, hogy szinkron, metakron tumorok egy időben vagy kis időeltolódással jelentkeznek azonos betegen. Ezen jelenség is alátámasztja, hogy a már rákos beteg is fontos, hogy odafigyeljen életmódjára, táplálkozási szokásaira.
Igazolt tény, hogy napi 1-2 ital elfogyasztása mellet is nő az emlőrák kialakulásának gyakorisága, s recidívahajlam is növekszik.
A mesterséges édesítőszerekben lévő ciklamátok fokozhatják a húgyhólyagrák kockázatát.
Mindezek alapján érthető az egyén felelőssége, hiszen a primer prevenció, a megelőzés lehetősége adott lehetne, ha az egészség megőrzése értékké válhatna. A szociális helyzet azonban ezt nagymértékben behatárolja.

klimaxrtA daganat megelőzésére az American Cancer Society nemzetközi ajánlást tett, melyben megfogalmazták azokat az irányelveket, melyek betartásával aktív részesei lehetünk egészségünk megőrzésének.

1. A táplálék többsége legyen növényi eredetű,
      - étrendje tartalmazzon naponta legalább öt adag gyümölcsöt, zöldséget,
      - naponta többször fogyasszon növényi eredetű ételeket (kenyeret, gabonapelyheket, rizst, tésztát, babot).
2. Szorítsa vissza a magas zsírtartalmú - különösen az állati eredetű - ételek fogyasztását,
      - válasszon zsírszegény ételt,
      - korlátozza a húsfogyasztást (különösen a zsíros húsokét).
3. Mozogjon sokat, törekedjen az egészséges testsúly elérésére és megtartására
      - szinte minden nap végezzen legalább 30 perces, közepes intenzitású testmozgást,
      - ügyeljen a kívánatos testsúly megőrzésére.
4. Az esetlegesen elfogyasztott alkohol mennyiségét csökkentse a lehető legalacsonyabb szintre.

Ezen irányelvek betartása mellett lehetővé válik, hogy a daganatellenes hatású táplálkozási faktorok megfelelő mennyiségben és arányban kerüljenek szervezetünkbe.

A természetes eredetű készítmények tartalmazzák a daganatellenes hatású faktorokat, ezek szerepe a daganatos betegségek kialakulásában, a már daganatos beteg kezelésében egyre nagyobb szerepet játszik, ezen tényezők hatásának klinikai vizsgálata mind nemzetközi szinten, mind hazánkban fontos, mert az eredmények alapján javítani tudjuk a daganatos betegek életminőségét, esetleg daganatmentes túlélési idejét.

A Women’s Intervention Nutrition Study (WINS), a Women’s Healthy and Living Study (WHEL) nemzetközi vizsgálatok, melyek jelenleg is folynak.

A zsírszegény étrend emlőrák kiújulására való hatását vizsgálják. Helyes, ha az összes bevitt kalória egyötöde kerül a szervezetbe zsír formájában. Ezzel biztosítható a zsírban oldódó vitaminok megfelelő szintje is. Figyelik a gyümölcsök, zöldségek, fitokemikáliák szerepét.

Melyek a daganat ellenes táplálkozási faktorok?

1. Antioxidáns hatású vegyületek
      C-vitamin – emésztőrendszeri daganatok megelőzésében jelentős. Nitriteket képes közömbösíteni, vizsgálatok folyamatban vannak.
      E-vitamin – Nitrit és oxigén szabad gyök megkötő vegyület. Fokozza más antikarcinogén vegyület hatását. Napi maximális dózisa 400-800 mg.
      Béta-karotin
2. A karcinogenezis korai szakaszában hat
      Az A-vitamin adása mellett növekedett a dohányosokban a tüdőrák megjelenése, s a colonkarcinóma számát is nagyobbnak találták.
      A méhnyakrák megelőzésében hatékonyságát vizsgálják.
      Szelén – nagy dózisban toxikus, napi ajánlott maximális dózis 200 mikrog. Bizonyos daganatok kialakulását csökkentheti, pl. colorectalis, prosztata- és a tüdőrák.
3. Ásványi sók
      Kalcium – epesavak bélnyálkahártyára kifejtett toxikus hatását mérsékli.
      Nátrium – ozmotikus stresszt jelent, emiatt a nyálkahártya-atrófia, sósavtermelés csökkenése, a fakultatív patogének megjelenése, N-nitrozo komponensek fokozott megjelenése következik be.
4. Fitokemikáliák
     szjalevlke Izoflavonoidok - szójaalapú étrend nagy mennyiségben tartalmazza. Eper, szeder, piros ribizli, dió, bizonyos szőlőfélék nagyobb mennyiségben tartalmazzák. A flavin-készítményekben koncentrált formában vannak jelen.
      Ösztrogén, antiösztrogén hatásuk miatt fitoösztrogéneknek is nevezzük ezeket. Agonista, antagonista hatásuk egyaránt lehet. Bioflavonoid receptorhoz kötődnek, az ösztradiolt leszorítják. Tirozin-kináz-gátló, aromatáz-gátló hatásuk is igazolt. A nemi hormonok biológiai hatását is csökkentik.
      Ligninek – a hántolatlan magvakban vannak, az ebből készült kenyérben is. A tönkölybúza kiemelhető ezen csoportból igen kedvező élettani hatásai révén, melyet speciális aminosav-összetételének is köszönhet. A ligninek a bélbaktériumok hatására válnak bioaktív komponenssé. Legaktívabb formájuk a genistein, melyet szintetikus formában is sikerült előállítani. Az endothel sejt szaporodását gátló hatása révén a tumor-vascularisatiót gátolni képes.
      Szaponinok – a növények kesernyés ízét adó vegyület. A szójában 5-8%-ban van jelen, ginzengkivonatokban is magas a koncentrációja. Direkt citotoxikus és növekedést gátló hatású. Immunmoduláns a citotoxikus T-lymphocyták és az NK sejtek aktivitását növeli. Epesavakat közömbösíti.

A szója jelentőségét jól mutatja, hogy az ázsiai népeknél, ahol a fehérjebevitel 10%-a szójaformájában történik, kevesebb az emlőrák és a colonkarcinóma.

Zöldség- és gyümölcsfélék fitokemikáliai – a káposztafélékben megtalálható sulphozopan képes eltávolítani a karcinogén anyagokat a bélhuzamból. Brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, fehérrépa is tartalmazza.

A paradicsomban lévő P-kumarinsav, klorogénsav gátolja a nitrózaminok intracelluláris kialakulását. A zöldpaprika, sárgarépa, ananász, földieper is magában hordozza ezt a vegyületet. A gyógyhatású készítmények szerepe a fentiek alapján jól érthető, azonban a daganatos betegek kezelése alatt nagyon fontos, hogy a kezelőorvossal egyeztessen a beteg, mivel bizonyos kezelések mellett káros is lehet a szerek alkalmazása (pl. Methothrexat-kezelés alatt folsav szedése, vitatott az antioxidánsok alkalmazása sugárterápia alatt stb.). Gyógynövények, gyógyteák hatásának, mellékhatásainak, esetleges interakcióknak az ismerete is mindenképpen fontos és szükséges. Veszélyes, ha az ajánlott napi mennyiséget meghaladó ásványi só, vitamin kerül a szervezetbe.

Az eddig leírtak alapján jól látható, hogy a daganatos betegség megelőzése érdekében mennyi lehetőség van. Ennek gyakorlati megvalósításában segítenek a természetes eredetű anyagok, melyek a fenti hatásokat magukban hordozzák, a szervezet kiegyensúlyozott működését elősegítik. A daganatos beteg életútja során másra van szüksége a daganatos betegség kezelése alatt, a kezelés után s az úgynevezett végstádiumban.

(folytatás a II. részben)

Dr. Boda Éva

 

Idézet

"Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek."
Máté evangéliuma 5.
Fel