Napjainkban sajnos rengeteg egészségügyi intézmény szűnik meg. Pontos információink még nincsenek, a Magyar Menopausa Társaság is az adatgyűjtés fázisában van.
Mielőtt felkeresnék az alább felsorolt ambulanciákat, feltétlenül tájékozódjanak telefonon.
A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat. A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas. Ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.
40 éves kor felett az emlők orvosi vizsgálata évente javasolt. Mammográfia 30-45 éves korban: szakmai ajánlásra 3 évente, de 50 év felett évente ajánlatos.
50 év felett évente/kétévente javasolt szűrővizsgálat székletminta vizsgálatával történik. Néhány évente endoszkópos vizsgálat valamint 10 évente teljes vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) végzése javasolt. Az orvos minden esetben egyénileg határozza meg a páciens számára legmegfelelőbb szűrési módot.
A csont ásványianyag-tartalmának mérése alapján lehetséges többek között a törési kockázat becslése és a bevezetett terápia hatásosságának lemérése. Ezt a mérést többféle módszerrel végzik. A legelterjedtebbet denzitometriának (csont/osteodenziotmetria), a készüléket pedig denzitométernek nevezzük. A denzitométerek működésének alapja azonos: ismert intenzitású sugárforrásból jól fókuszált nyaláb halad át a mérendő csonton és az azt körülvevő lágyrészeken. A röntgensugárzás egy része elnyelődik a vizsgált csontban, a többi pedig továbbhalad, ennek a mértéke kerül észlelésre.
Ez az úgynevezett alkalomszerű szűrővizsgálatok csoportjába tartozik. Probléma vagy bármilyen a sziv és érrendszer megbetegedésére vonatkozó tünet észlelésének esetén háziorvoshoz kell fordulni. Minden esetben az orvos egyénileg határozza meg a páciens számára legmegfelelőbb szűrési módot.