A változókor, KOR és nem KÓR, és biztosan jó alkalom a változtatásra. A nők egyharmada különösebb probléma nélkül jut túl a klimaxon, harmadrészük kevés, elviselhető panaszt érez - egy-egy hőhullámot, ritkán éjszakai izzadást. A menopauza némelyikünknek súlyos terhet jelent.

A klimax görög eredetű szó, jelentése csúcs, tetőfok. Miként jelölheti pont ez a szó a változókor kihívásokkal teli életszakaszát? Ha visszatekintünk eddigi életünkre, hányszor volt peteérésünk, hányszor voltunk várandósok, miként nevelgettük a gyermekeinket, hogyan láttuk el a családunkat, beláthatjuk, hogy ehhez testileg-lelkileg csúcsteljesítményt nyújtottunk. És most itt a klimax, a fordulópont. Ideje számot vetnünk, hiszen ez a néhány év meghatározhatja a menopauzában további életünk minőségét.

Orvosi értelemben klimaxnak, vagy változókornak nevezzük a nő életének azt a szakaszát, melynek során a nemi érettségből fokozatosan a petefészkek nyugalmi állapotával jellemezhető életkorba jut. Meghatározott időszak ez, mely körülbelül 15 évig (45-60 éves korig) tart. Az utolsó élettani vérzést megelőző kb. 5, és az azt követő kb. 10 év tartozik ide. A Nemzetközi Nőgyógyász Szövetség szerint az utolsó menzeszt követő évben lépünk be a menopauzába.
A petefészek működésének megszűnése, a nemi hormonok csökkenése természetes élettani folyamat. A klimax nem betegség. Ennek megfelelően az esetek többségében nincs szükség gyógyszeres hormonterápiára.

A Magyar Menopauza Társaság (MMT) állásfoglalása szerint, csak a legnagyobb körültekintéssel, a lehető legkisebb dózisban, személyre szabottan alkalmazható.
„A menopauzális hormonterápiának nem lehet célja sem az örök fiatalság, sem az idősödéssel járó minden betegség megelőzése." (MMT)

Testünk - "Az egyetlen állandó a változás maga." Herakleitosz
A menopauzát kísérő jelenségek egy része inkább a kellemetlenség, mint kórtünet kategóriába sorolható. Legszembetűnőbbek a klimaxos hőhullámok, melyek azon kívül, hogy megviselik a szervezetet, még a külvilág elől sem maradnak rejtve. Az változókori álmatlanság, éjszakai verejtékezés, hüvelyszárazság, hangulatingadozás fitoösztrogén tartalmú étrend-kiegészítőkkel jelentősen mérsékelhetők, megszüntethetők.

Boldogok lehetnek, akik még megkérdezhetik az édesanyjukat, nagynénjeiket, hogy ők miként lépték át a változókor küszöbét. Nem egyformán vagyunk kitéve különféle betegségeknek. Az öröklésnek és az életmódunknak kulcsszerepe van egészségünk további megőrzésében.
Elég, ha a hirtelen ránk rakódó kilókra gondolunk. Az anyagcserénk lelassul, kevesebb kalória is elegendő. Étrendünk legyen könnyen emészthető, zöldségben, gyümölcsben gazdag. A túlsúly önmagában is számos betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi panaszok kiindulópontja lehet. Minden plusz kiló 3-szoros terhet jelent a csípő-, 5-szöröst a térd ízületnek.

Mikor forduljunk orvoshoz? Nos, a válasz erre - rendszeresen. A változókorban elsősorban a szűrővizsgálatokon kell megjelenni: mammográfia, méhnyakszűrés, csontsűrűség mérés. Ne várjuk meg a klimaxos tünetek jelentkezését! Korai stádiumban bármely baj könnyebben orvosolható. A menopauza ambulanciákon tapasztalt nőgyógyászok a teljes habitusunk alapján ítélik meg állapotunkat.

A klimax kóros tünetei a „diszfunkcionális vérzések", amelyeknek kialakulásában a petefészek működési zavara játszik szerepet. A változókorban sokan azt gondolják, hogy a vérzészavar természetes dolog. Fontos tehát hangsúlyozni: jelentkezése nem azt mutatja, hogy a nő a menopauzába lépett, hanem azt, hogy a menopauza korában lévő nőnél olyan rendellenesség lépett fel, melynek okát ki kell deríteni és meg kell szüntetni.
Mindezek a rendellenességek szövettani vizsgálatot tesznek szükségessé. Csak szövettani vizsgálat után lehet a vérzészavar okát kideríteni, illetve gyógyszeresen befolyásolni

Sajnos az klimax során ösztrogén termelés csökkenésével a keringési rendszert védő szerepe is megszűnik. Az  asszonyok a férfiakkal azonos arányban kaphatnak szívinfarktust a menopauzában.
A változókorban sűrűn előforduló szédülés miatt fül-orr-gégeszakorvost és ideggyógyászt kell felkeresnie a betegnek. Több szembántalom is kialakulhat a tüszőhormon hiányának hatására, ilyenek az üvegtesti zavarosság, száraz kötőhártya-gyulladás, látásélesség romlása, krónikus szivárványhártya-gyulladás.

Bizonyított tény a nemi hormonoknak a bőrre gyakorolt hatása a klimax során. A tüszőhormon hiánya miatt a bőr ráncolódik, vizet veszít, tónusa csökken. Gyakran túlsúlyba kerülnek a szervezet által termelt férfi hormonok, fokozódik a hajhullásra való hajlam. A nyálkahártyát, kiemelten a hüvelyhámot is megviseli a változókori hormonegyensúly megbillenése.

A csontritkulás, mely a klimax időszakában kezdi fenyegetni a hölgyeket, néma kórként nem okoz tüneteket, és gyakran csak az első csonttörés hívja fel rá a figyelmet. Ilyenkor sokszor már olyan előrehaladott a menopauzális csontritkulás, hogy kezelése komoly orvosi probléma.

A lélek - „mert nincs a világon se jó, se rossz, a gondolat teszi azzá" Shakespeare
A mai nyugati kultúra a fiatalos, szexis megjelenést értékeli, így sokan érzik magukat csökkent értékűnek a változókorban, saját maguk sem képesek elfogadni állapotukat. A klimax korában lévő nő előtt még több évtized is áll, melyet derűsen is el lehet tölteni. A menopauzában változtatni kell az étrenden, sokat kell mozogni, új életcélokat kitűzni, így az egészség megőrizhető. Segíthetnek a szója fitoösztrogén tartalmú Szójavit étrend-kiegészítők is. A betegségek megjelenése nem törvényszerű velejárója a változás korának. Azokban a kultúrákban, ahol az időseket tisztelet övezi, a nőknek kevésbé szenvednek a klimax fizikális tüneteitől. Fogadjuk meg Márti dalának tanácsát: "Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni majd az unokáknak, mikor körbe állnak, ágyadon ugrálnak!"